A Coriolanus titka

„CORIOLANUS

… Szálljon belém

Egy ringyó lelke! Torkom, melly miként a

Dob harsogott, olly vékony síp legyen

Mint a herélt vagy kis lyány hangja, ki

Pulykákat altat el! Ficzkó mosoly

Tanyázzon arczomon, sírjon szemem

Mint iskolás fiú! Koldúsi nyelv

Mozogjon ajkaim közt, s e vasas térd,

Mellyet csupán a kengyel görbített, mint

Alamizsnás emberé hajoljon! . . . . Én nem

Teszem : saját hitem megsemmisítsem,

S tanítsam testem által lelkemet

Örök szolgaságra!

VOLUMNIA

Tetszésed szerint hát,

Nagyobb szégyen, nekem koldulni tőled,

Mint ő tőlök neked. Pusztuljon el hát

Minden. Könnyebb éreznem gőgödet, mint

Félnem daczod veszélyét. A halált úgy

Vetem meg, mint te. Tégy kedved szerint.

Enyém vitésséged, tőlem szívád azt ;

E gőg sajátod.”

Egy anya és fia párbeszéde: az anya saját népével való békességre és megegyezésre akarja bírni fiát, akit nemzetvezetővé választott a Zeitgeist: de ő erre csak annyit tud mondani: „mielőtt megszülettem, én már megalakultam, / úgyhogy feloszlatni többé nem lehet...”

Shakespeare monumentális tragédiája a férfiról, aki inkább vállalta a száműzetést és a Róma köreiből való teljes kitaszíttatást, majd a saját ellenségeivel kötött szövetség ódiumát, mint, hogy büszkeségéből, melyért ősei és ő maga is annyit tettek, egy kisujjgörbületnyit is (nem, hogy alamizsnásember-hátnyit) engedjen.

Caius Marcius Coriolanus, a római hős hardcore őstípusa, a fémes bongású köveken csörömpölő hajdani virtus tektonikus alakzata: a köztársaság kor „zivataros évszázadainak” szálfa-formátuma, inkább lesz vértől iszamos tekintetű akarat és vérrel futtatott lendületű mozgásirány: diktátor: mint, hogy hűtlenné váljon elveihez...

Különös, hogy Petőfi Sándor éppen ezt a Shakespeare-t választotta fordítása tárgyául a forradalom előestéjén, 1847. decemberében. S hogy jóformán ezért az egy fordításért tanult meg angolul. A Coriolanus-témát, a dicsőséges győzelmei ellenére elűzött consul történetét, aki bosszút áll az elűzőkön, még mielőtt beledöglene saját döglesztő döntéseibe: előszeretettel vette elő a letaszított Stuart-ház, mikor az angol trónra való igényüket s az ellenségeiken vett bosszú szándékát legitimálni kellett.

Ez a történet egyáltalán nem ezernyolcszáznegyvennyolcas szellemiségű: kérlelhetetlen emberi kiállást mutat be, mely tévedéseiben is következetes, ez igaz: de nem republikánus kiállást: nem a népért, hanem a nemzetért, a nép ellenében felmutatott akaratot, mely mindvégig diktátori és, édesapám fordulatát megfordítva: nemzetben néptelen…

Egy zsarnokról szól a dráma: könyv alakban az első magyar Coriolanus furcsamód mégis 1848-ban jelent meg: szinte napra pontosan 222 éve (22 a szerencseszámom), május 13-án... 

Amikor kilenc évvel ezelőtt megláttam a gyönyörű gerincet, mely a reformkoriakra emlékeztett, rögtön arra eszméltem, hogy kincsre leltem. Majd kinyitottam a belső borítót, s még jobban megdöbbentem…- Görgős tárolókban tartott százforintos könyvek között akadtam rá a Nyugati aluljárójában. Tudtam, az eladók ritkamód ostobák: s akkor még nem volt olyan könnyű az internetről képbe jönni az aktuális árfekvésekkel.

Hagytam hát, hogy elcsábítson a saját tévedésem: karéjos örömmel gurítottam elő a kis kerek érmét, s csak otthon jöttem rá, hogy hiába van Sivatagi Sas 0.50 a pisztolyomra vésve, az attól még nem zárja ki, hogy máshol rátaláljak a „Replica” feliratra is. Persze, hiszen a reformkori könyveknek nem volt ilyen belső borítója, más stílben pingálták illusztrációik, s nem erre a papírra nyomták őket.

A Coriolanus titka: valójában nem a '48-as eredetiről, mint azt a belső borító hirdeti: 1921-ben megjelent újranyomásról van szó, mely ettől még „betű szerinti mása” az eredetinek (ráadásul mindösszesen 1000 példányban látott napvilágot): tehát lényegét tekintve egy: de azért mégsem ugyanaz…

Dr. Rózsa Dezső utószava érezhetően az 1921-et megelőző háborús és forradalmi események kiváltotta pesszimizmust tükrözi

AJÁNLÁS:

(Ezt azonban nem kell tudniuk azoknak, akiket ezidáig a kissé tépett, mégis egyenes gerincű könyvecskével megtréfáltam. Higyjék csak azt, hogy eredeti Petőfi első kiadás van a birtokomban…)